C#/.NET/SQL
Hát jól. Nagyon jól. Nagyon-nagyon-nagyon jól. Ahogy az írás végén hivatkozott cikk írja, az ASP.NET Core 2.2 (0,046%-al elmaradva a legelső helyezettől) a 3. leggyorsabb webszerver jelenleg, ami a tesztben részt vett. Másodpercenként több, mint 7.000.000 (hétmillió) kérés kiszolgálásával.
Találtam egy aranybányát, különböző, igen jó minőségű forráskódok mindenféle témakörben .net környezetre.
Néhány napja rendrakás közben a kezembe akadt pár fordítás, ami annak idején, talán nem túlzás, megváltoztatta az életemet. Történt ugyanis, hogy belefutottam Joel Spolsky weboldalába, ami már 20 éve is nagyon népszerű volt, több, mint százezren(!) látogatták az oldalát, naponta. Nem lehet teljesen véletlen az sem, hogy olyan dolgok fűződtek aztán a nevéhez, mint a stackoverflow vagy a trello.
Egy programkódot elsősorban emberek olvasnak, csak véletlen, hogy a gépek végre is hajtják
Találtam egy nagyon érdekes prezentációt. Akik készítették: David Fowler (a SignalR megalkotója és ASP.NET Core architect) és Damian Edwards (a .NET alkalmazások PM csapatának vezetője). Nem feltétlenül könnyű olvasmány, de érdemes tudni róla, a skálázhatóság kérdéskörét körbejárja rendesen.
Honnan is kezdjem? Talán onnan, amivel sokszor egy lapon említik: viszonylag ismert fogalom a TDD, magyarul talán tesztek által vezérelt fejlesztési megközelítésnek mondanám. Azt jelenti, hogy egy új funkció -vagy felmerülő hiba kijavítása- esetén először megírjuk a teszteket. Ezek lesznek a teljesítendő követelmények. Majd a tesztek alapján következik az “igazi” fejlesztőmunka: addig igazítjuk a kódunkat, amíg a tesztek hiba nélkül lefutnak.
Csak gondolatébresztőnek szánom, hátha még nem jutott el hozzád az okosság. Én például ma kaptam értesítést feltört jelszóról:
Korábban a C# nyelv és a .NET Core környezet néhány előnyéről írtam, csak úgy általánosságban. Tettem ezt azért, hogy aki most kezdene tanulni egy nyelvet, mindenképpen vegye figyelembe, mint jó választást.
Tehát, szóval. Miért is érdemes C#-ban programozni? Csak nagyon röviden: mert szinte minden területen, kis belépési kültséggel, azonnal működő prototípust tudunk építeni, és a határ majdnem a csillagos ég. Ráadásul a tudáshoz való hozzáférés gyakorlatilag korlátlan.
A NetAcademia blog-on az elmúlt hónapokban folytatásokban lefordítottuk a következő cikkgyűjteményt: The Twelve-Factor App. Ez egy kikristályosodott szabályrendszer arról, hogyan érdemes alkalmazást fejleszteni és üzemeltetni a 21. században. Azért lehet érdekes, mert a szerzők a Heroku-nál több százezer alkalmazás üzemeltetésében és több száz alkalmazás fejlesztésében vettek részt, így komoly tapasztalattal rendelkeznek.
A NetAcademia weboldala, a netacademia.hu hosszú ideje egy virtuális gépen futott az Azure-ban. Idén elhatároztuk, hogy átköltöztetjük egy webalkalazásra. A költözés rendben lezajlott, és nem is vettünk észre semmi különöset. Aztán érkezett egy nagyobb, de nem igazán nagy terhelés az oldalra, és az oldalunk válaszideje felment egy perc körüli értékekre, gyakorlatilag használhatatlanná vált. Alkalmazásunk jól skálázható, így további szervereket üzembeállítva (vertikális skálázással) viszonylag gyorsan visszaállítottuk a használhatóságot, de a helyzet nem volt megnyugtató. Egy gyors felülvizsgálat mellett döntöttünk.
Az első bejegyzés a naplóban. Ide kerülnek azok a hosszabb lélegzetvételű írások, amik egy pár sorban nem férnek el.